Helyi iparűzési adó
Az ügytípus általános jellemzője:
Az iparűzési adó alanya:
Az önkormányzat illetékességi területén állandó és ideiglenes vállalkozási tevékenységet végző:
- a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, egyéni cég
- a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000,-Ft-ot meghaladja
- a jogi személy (a felszámolás és végelszámolás alatt álló is)
- egyéb szervezet, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság
Az adóalanyt azon településeken terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség - így bevallás-benyújtási kötelezettség - , ahol székhelye, illetőleg telephelye található. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a Htv. rendelkezéseiből kell kiindulni. Amennyiben az adóalany székhelyén kívül telephellyel is rendelkezik, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - az adóalanynak a Htv. mellékletében meghatározott módon meg kell osztania.
Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység:
Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó
a.) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül,
b.) bármely - az a.) pontba nem sorolható - tevékenység, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen
önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
c.) Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Amennyiben a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt ? eltérően a 40. § (4) bekezdésében foglaltaktól-az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból vonhatja le. Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni. Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység az első 30 napban adómentes, a 31. naptól kezdve az adó mértéke 500,- Ft/nap
A helyi iparűzési adó alapja:
- az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített
szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel.
- A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII törvény tartalmazza a 2013. évtől bevezetésre kerülő új adónemek, a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) és a kisvállalati adónak (KIVA) szabályait, mely ezen adónemeket választó vállalkozások számára az adminisztrációs terhek egyszerűsítését jelenti.
Az említett adónemeket választó adózóknak az önkormányzati adóhatóság felé két kötelezettséget is teljesíteniük kell: - változásbejelentést és a lezárt előző időszakra a záróbevallás megtételével kapcsolatos kötelezettséget is rendezniük kell.
A kisadózók tételes adójának (KATA) hatálya alá tartozó vállalkozó adóalapja székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint.
Az adóalap tételes összegben való meghatározását a kisadózó vállalkozási lét teljes időszakára lehet választani és ez a döntés mindaddig nem változtatható meg, amíg a vállalkozó kisadózó vállalkozásnak minősül.
A KATA-t választóknak változatlan tényállás esetén iparűzési adóelőleg bejelentési, - bevallási és -fizetési kötelezettsége, továbbá adóalap megosztási kötelezettsége sem lesz.
A kisvállalati adót (KIVA) választó vállalkozás nem mentesül a helyi iparűzési adóbevallás és megfizetés alól. Az adóalanyiság a bejelentést követő év első napjával (legkorábban 2013. január 1-jével) jön létre. A kisvállalati adó alapja a kisvállalati adó 1,2-szerese, az adót az iparűzési adóbevalláson vallja be, melynek benyújtási határideje az adóévet követő év május 31-e.
Változás még az iparűzési adóban, hogy megváltozik az 500 millió Ft feletti árbevétellel rendelkező cégeknél az iparűzési adó alapjának a számítása. A nettó árbevételből az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke csak 500 millió Ft-os árbevétel alatt vonható le teljes összegben. Felette bevételtartományok kerültek kialakításra (0,5-20 milliárd Ft, 20-80 milliárd Ft, 80 milliárd Ft felett), amelyekben a bevételre eső fenti csökkentő tételnek csak egy sávosan csökkenő része vonható le az adóalapból (85 %, 75 %, 70 %) .
Az adó mértéke:
az adóalap 1,5 %-a
Ha vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell megosztania.
Bizonyos, a törvényben meghatározott esetekben mód van az állandó jellegű iparűzési tevékenység adóalapjának egyszerűsített módon történő meghatározására.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 %-a.
A személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő - feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000,- forintot meghaladja -, a jogi személy, valamint az egyéb szervezet esetében - ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll - ha az adóévet megelőző adóévben:
- 12 hónapnál rövidebb adóévet megelőző adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan nem haladta meg a 4 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben - időarányosan - a 4.000.000.- forintot várhatóan nem haladja meg, akkor az adó alapja a nettó árbevételének 80 %-a.
Bevallás:
Teendők az önkormányzat adóhatósága felé:
- a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül kell bejelentkezni az iparűzési adó alá,
- adóbevallást az adóévet követő év május 31-ig kell benyújtani és az adót egyidejűleg megfizetni,
- adóelőleget határozat (fizetési meghagyás) alapján évente kétszer kell fizetni március 15-ig, illetve szeptember 15-ig,
- a társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésre kötelezett vállalkozónak az iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie.
Adó megfizetése:
A befizetés történhet csekken vagy átutalással a 11738118-15728829-03540000 számlaszámra.
Befizetési határidő:
- Első félévi előleg: március 16.
- Előző évi adókülönbözet: május 31.
- Második félévi előleg: szeptember 15.
- Adóelőleg feltöltés: december 20.
Illetékesség:
Esztár Község közigazgatási területe.
Jogorvoslati lehetőség:
- Az első fokú határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalhoz címzett, Esztári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjéhez benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.
- A fellebbezési illeték mértéke, ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10.000 Ft-ja után 400 Ft, de legalább 5.000 Ft, legfeljebb 500.000 Ft. A fellebbezési illetékes Esztár Község Önkormányzat 11738118-15728829-03470000 számú Államigazgatási eljárási illeték beszedési számla javára átutalással vagy csekken kell megfizetni.
Kapcsolódó jogszabályok:
- Az adózás rendjét szabályozó többször módosított 2003. évi XCII. tv.
- A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény
- A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény
- Esztár Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 16/2013 (XI.11.) számú rendelete
